A mi filmünk

Felirat a filmnek a legvégén,
mi oda leszünk írva, Te és Én.
És lehet, hogy csak apróbb szerepként,
de akkor is már ez a sztori szerepeket ért!

Te leszel a csaj, aki ma felém húz,
s én leszek a fiú, aki nincs még húsz,
és veled rúgom szét a ház falát.
Legyünk, ami vagyunk! Vadak egy életen át!
Gyere!

MÉG-MÉG-MÉG!
HA MÁR EZ A MI FILMÜNK,
ÉLD ÁT VELEM!
ILYET EGYSZER LÁTSZ!

NÉK-NÉK-NÉK…
NEKED SOSE HAZUDNÉK,
HISZ LÁTOD, VÁGYOM RÁ
HOGY VELEM JÁTSZ!


MÉG-MÉG-MÉG!
VELEM ILYEN A TÁNC.
MA KINYÍLIK A BILINCS,
SOHA NINCS TÖBB LÁNC.

HÁT JÁTSZUK A SZEREPET,
MÍG FOROG EZ A FILM,
HISZ A HOLNAP SZÖVEGÉT
A HAJNAL ÍRJA KINN.

Valahol már tudtuk ezt nagyon jól,
hogy jön egy másik, aki csakis rólunk szól,
és vele majd a kép, ami szürke rég
kiderül, mint szélvihar után az ég!
Gyere!

Csak Veled volnék,
az a hős, kit látsz!
Csak Te Neked adnék rég
szerepet, hogy játssz!
Csak Veled lennék,
aki bennem él már.
Legyen hát most épp ez az éjjel,
ami évek óta ránk vár!
Gyere

--------------------------------------------------------------------

---------------------------

-------

ÉGI ANGYAL

A karosszék karfájára ült,
mesélt nekem, az ágy fölé repült,
velem maradt százegy éjen át,
de egy hajnalon köddé vált.

Hiányzol, Égi Angyalom!
Utánad sír az alkony,
s az égbolt véres.
Ragyogni rég nem képes,
s igazán már én sem élek,
amióta eltűntél.

ÁLMAIMBAN SZÁRNYAIDHOZ ÉRNÉK,
ANGYALCSÓKOT AJKAIDRÓL KÉRNÉK.
KARJAID KÖZT HAMVAIMMÁ ÉGNÉK,
DE ANGYALODKÉNT HOZZÁD VISSZATÉRNÉK.

Ezerarcú lányok, asszonyok…
Minden arc alatt Téged látlak ott.
Veled vagyok úgyis, ha más ölel.
Kereslek én, míg nem érlek el!

Hiányzol, Égi Angyalom!
Utánad sír az alkony,
s az égbolt véres.
Ragyogni rég nem képes,
s igazán már én sem élek,
amióta eltűntél.

------------------------------------------------------------------------

-------------------------------

------

VÉGTELEN TÖRTÉNET

Valamikor még a vég előtt
Szerelemtől lángolt ez a föld.
De gonosz lett és jéghideg a világ,
Csak mi maradtunk már, kit éget a láng.

Most a lombok, a fények,
A bolygók, a gépek ránk
csak irigyen néznek.

Refr.:
Hisz nem volt már
Nagyon rég
Ilyen végtelen nagy szerelem.
Szórjuk hát
A tűzét szét,
Hogy megint harc helyett béke legyen,
Hol élet vár.

Minek van a szív, ha nem dobog?
Mit ér az a tűz, mi fojtva lobog?
A szerelem az élet volt rég.
Csak mi vagyunk, kik óvhatjuk még.

Most a lombok, a fények,
A bolygók, a gépek ránk
csak irigyen néznek.

Refr.

A lombok, a fények,
A bolygók, a gépek ránk
csak irigyen néznek.

Hisz nem volt már
Nagyon rég
Ilyen végtelen nagy szerelem.
Szórjuk hát
A tűzét szét,
Hogy megint harc helyett béke legyen.

Nem volt már
Nagyon rég
Ilyen végtelen nagy szerelem.
Szórjuk hát
A tűzét szét,
Hogy megint harc helyett béke legyen,
Hol élet vár.

---------------------------------------------------------------------------

----------------------------------------------

--------------

A SZÍVEM A MAMÁDÉ

Többé nem titkolhatom…
Hallgass meg, el kell mondanom:
igazán bírlak téged,
de ami nincs meg, pont az a lényeg!

Megleltem a nagybetűs Nőt.
Itt él, te is ismered őt…

Beköltöznék a konyhába…
Ne próbáld, úgyis hiába!
sosem érhetsz a nyomába!

SAJNÁLOM, VÉGE!
ÉRTSD MÁR MEG VÉGRE!
EZ CSAK LANGYOS LIMONÁDÉ,
MERT AZ ÉN SZÍVEM RÉG A MAMÁDÉ.

SAJNÁLOM, VÉGE!
ÉRTSD MÁR MEG VÉGRE!
MARADJ A BARÁTOM ÖRÖKKÉ,
DE AZ ÉN SZÍVEM RÉG A MAMÁDÉ!

Elbűvölt egy boszorkány.
Rég nem nálam a kormány:
ő irányítja életem,
mikor elém tartja az ételem.

Férfiszív olyan szerkezet,
út hozzá gyomron át vezet.

Beköltöznék a konyhába…
Ne próbáld, úgyis hiába!
Sosem érhetsz a nyomába!

---------------------------------------------------------------------------------------

-------------------------------------------------------------

---------

MÁSIK NEMZEDÉK

MINDEN FEJREÁLL HOLNAP,
RÁNK MÁR SENKI SEM SZÓLHAT.
NEM KELL TÖBBÉ A SZENTBESZÉD!
EZ EGY MÁSIK NEMZEDÉK.

MONDTUK SZÉPEN ÉS DURVÁN,
LELKÜNK ÉBREDŐ VULKÁN,
KITÖRNI KÉSZ, S AMI RÉGI, MIND ELÉG,
S JÖN AZ ÚJABB NEMZEDÉK…

Évek óta úgy nevelsz,
hogy mit szabad, s miért…
hogy mitől lenne jó…
hogy mért ne hulljunk szét!

De hagyjuk ezt a rossz dumát
Hasztalan a szó.
Úgyse látsz belénk!
Mi tudjuk, mi a jó!

Mert mi vagyunk a hurrikán,
(Mi) ezeréves út után
Mindent felkavar.
Készülj fel! Most mi jövünk!

MINDEN FEJREÁLL HOLNAP,
RÁNK MÁR SENKI SEM SZÓLHAT.
NEM KELL TÖBBÉ A SZENTBESZÉD!
EZ EGY MÁSIK NEMZEDÉK.

MONDTUK SZÉPEN ÉS DURVÁN,
LELKÜNK ÉBREDŐ VULKÁN,
KITÖRNI KÉSZ, S AMI RÉGI, MIND ELÉG,
S JÖN AZ ÚJABB NEMZEDÉK.
EZ EGY MÁSIK NEMZEDÉK.

Nézek rád, és nem hiszem,
hogy ennyi jár csupán,
hogy hajtasz, mint a gép,
és futsz a pénz után.

Élnek még az álmaink,
hogy minket várt a Föld!
Törjük össze hát,
mi téged már megölt!

Minden fejre áll holnap,
Ránk már senki sem szólhat,
Nem kell többé a szentbeszéd,
-Ez egy másik nemzedék-

Mondtuk,
Szépen és durván,
Lelkünk ébredő vulkán,
Kitörni kész,
S ami régi, mind elég,
-S jön az újabb nemzedék-

-Ez egy másik nemzedék-

Nézek rád és nem hiszem,
Hogy ennyi jár csupán,
Hogy hajtasz, mint a gép,
És futsz a pénz után,
Élnek még az álmaink,
Hogy minket várt a föld,
Törjük össze hát,
Mi téged már megölt

Mert mi vagyunk a hurrikán,
Ezer éves út után,
Mindent felkavar,
Készülj fel,
Most mi jövünk

Minden fejre áll holnap,
Ránk már senki sem szólhat,
Nem kell többé a szentbeszéd,
-Ez egy másik nemzedék-

Mondtuk,
Szépen és durván,
Lelkünk ébredő vulkán,
Kitörni kész,
S ami régi, mind elég,
S jön az újabb nemzedék

-Ez egy másik nemzedék-

Mert mi vagyunk a hurrikán,
Ezer éves út után,
Mindent felkavar,
Készülj fel,
Most mi jövünk

Minden fejre áll holnap,
Ránk már senki sem szólhat,
Nem kell többé a szentbeszéd,
-Ez egy másik nemzedék-

Mondtuk,
Szépen és durván,
Lelkünk ébredő vulkán,
Kitörni kész,
S ami régi, mind elég,
S jön az újabb nemzedék

Minden fejre áll holnap,
Ránk már senki sem szólhat,
Nem kell többé a szentbeszéd,
-Ez egy másik nemzedék-

Mondtuk,
Szépen és durván,
Lelkünk ébredő vulkán,
Kitörni kész,
S ami régi, mind elég,
S jön az újabb nemzedék

Minden fejre áll holnap, óhóóhóó
Ránk már senki sem szólhat, óhóóhóó
Nem kell többé a szentbeszéd,
-Ez egy másik nemzedék- óhóóhóó

Mondtuk,
Szépen és durván, óhóóhóó
Lelkünk ébredő vulkán,
Kitörni kész,
S ami régi, mind elég,
S jön az újabb nemzedék.

----------------------------------------------------------------------------

---------------------------------------------------

---------------

TE SEM VAGY GÉP

Mi ez a pár év, mit életnek vélsz?
Lehet csak játék, de játszd jól míg élsz!
Nem vagyunk gépek, mit rángat sok lánc,
Szabad a lélek, hát érezz és játsz,
Míg éget a láz!

Porból lettünk csillagokká,
De mégis késve ébredsz rá,
Hogy sosem az a fontos más kinek lát,
Hát vállald önmagad, s éld most át!

Ref: Még dobog a szív,
Hogy te se vagy gép,
Gyerünk ébredj álmodból!
Ez ami hív, ez ami tép
A kereteken túlról.

Dobog a szív,
Te se vagy gép,
Gyerünk ébredj álmodból!
Ez ami hív, ez ami tép
A kereteken túlról.

Te se vagy gép...
Te se vagy gép...

Mi ez az álarc, mi fullaszt már rég,
Tudom hogy fáradsz, de nem váltasz még.
Ahogy a gépek, egy program vagy már!
Pedig az élet még mindig rád vár,
Félned kár!

Porból lettünk csillagokká,
De mégis késve ébredsz rá,
Hogy sosem az a fontos más kinek lát,
Hát vállald önmagad, s éld most át!

Ref.

Porból lettünk csillagokká,
De mégis késve ébredsz rá,
Hogy sosem az a fontos más kinek lát,
Hát vállald önmagad, s éld most át!

Ref.

Dobog a szív,
Te se vagy gép,
Gyerünk ébredj álmodból!
Ez ami hív, ez ami tép
A kereteken túlról.

Dobog a szív,
Te se vagy gép!
Ez ami hív, ez ami tép
A kereteken túlról.